Régikönyvek.hu

XXXIII. Online árverés

Telemakus bujdosásának történetei.
[Fenelon, François de Salignac de la Mothe] Fenelóni Saligniák Ferencz
Telemakus bujdosásának történetei, mellyeket franczia nyelven irtt Fenelóni Saligniák Ferencz kameráki érsek. Magyarra forditott Haller-kői Haller László gróff úr, hajdan tekéntetes nemes Máramaros vár-megyének fő-ispánnya. Második nyomtatás.
Kassán, (1758). Nyomtattatott a’ Jesus Tarsasaga Academiai betöivel. [6] + 343 [helyesen 345] + [1] p.
Az első magyar nyelvű kiadás 1755-ben jelent meg Kassán. Fenelon munkája kiindulópont magyar regény történetében, sőt ez a mű a magyar regény megteremtődése szempontjából a lehető legjobb kiindulópont volt; illetve az éppen ezt a munkát parodizáló Voltaire-rel szólva: minden lehető kezdőpontok legjobbika. A maga korában mindenki olvasta a történetet, melynek három (egymástól független) teljes magyar prózai fordítása van, Haller Lászlóé (1755), Zoltán Józsefé (1753/1783) és Domokos Lajosé, de az Ulisses-fiú történetét Hriagyel Márton sajópüspöki lelkipásztor versbe is öntötte; számtalan bokorrímes strófában regölve el a mű cselekményvázlatát.
„Telemakhosz története kalandregény, melyben felvonul minden nehézség, amit a világban hányódó hősöknek másfél évezred hasonló meséiben le kellett küzdeniük; ugyanakkor bolyongástörténet, melyben megvillannak a mediterrán térség tájai és országai; mégis elsősorban államregény, hiszen hősei politikáról, hatalomról, államigazgatásról beszélnek leggyakrabban; de ha hőse bőrébe bújunk, nevelődés- vagy fejlődésregénynek is mondhatjuk, mert a kiállt megpróbáltatások során a főhős nem egyszerűen erényesen viselkedik, hanem tapasztalatai révén okosabb, nevelődése révén egyre erényesebb férfiúvá érik...” (Bodor Béla: Régi magyar regénytükör.)
Példányunk néhány levelén egy-egy mondat korabeli kéz által aláhúzva.
Drescher 112.
Korabeli, gerincén sérült, kopott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Összességében rendes példány.